Jajj úgy élvezem én a strandot

Elérkezett ez a nap is, végre nyaralni megyünk. Nagyon vártam már, mert azt mondták, nyaralni jó.

Nos én ezt egyből cáfolom, mert a reggel azzal kezdődött, hogy mindkét combomat megszúrták, ami délután még inkább fájt, és este lázam is lett. Aki meg a kúpot kitalálta, lennének ötleteim mit kellene vele csinálni... Komolyan nem értem az embereket, mi ebben a jó. Anya azt mondta, nem minden nyaralás kezdődik oltással, de ezek után hogy higgyek neki?

Szerencsére a második napon már nem szúrtak meg és a harmadikon sem, így bíztam benne, hogy már nem is fognak, és végre élvezhetem a nyaralást. Voltunk a Balcsi parton, ez egy nagy víz, ahova én nem mehettem, de anya azt mondta, hogy hideg, így örüljek, hogy nem kell belemennem. Mintha őket valaki kényszerítette volna, hogy bemenjenek. Ugyanis ő és apa képesek voltak bemenni nélkülem. Engem nagyira bíztak, de neki meg hiába magyaráztam, hogy éhes vagyok, esze ágába sem jutott megetetni. Pedig láttam én, hogy van neki is cicije, csak biztos irigy, és nem ad nekem belőle. 

Viszont nagyon jókat lehet aludni a strandon, és egész nap tologatnak a bobókocsiban - bizony nekem bobókocsim van. Ezt tuti otthon is bevezetjük, mert sokkal könnyebb így elaludni, mint az ágyikómban.

Van egy másik móka is- bár úgy tűnik ez anyáéknak nem tetszik annyira. A mózesemet kell himbálniuk. Úgy játszom velük, hogy amíg himbálják, csöndben vagyok, de amint leteszik, elkezdek üvölteni. Nagyon jól működnek, mert egyből ringatnak tovább.

Képzeljétek a pacimat meg lehet fogni. Ott lóg a bobókocsin, és én szépen ütögetem. Nagyon izgi. Anyának is tetszett, hogy ezt csinálom- lehet, hogy ő eddig nem tudta, hogy ilyent is lehet játszani, és most tőlem jól elleste.

Apa is szokott velem játszani, bár néha megijeszt. Múltkor legurított a párnáról, és így hátról hasra kerültem. Kétszer-háromszor még úgy csináltam, mintha vicces lenne- ha már strapálja magát - de abba se akarta hagyni. Nem értem, hogy ezt hogy nem unja meg.

 

Anyával is vannak ám gondok. Mindig eldugja a cicijét, így más megoldást kellett keresnem. Az ujjacskám is nagyon finom, és legalább változatos, mert eldönthetem, hogy az egész öklöm eszem-e meg vagy csak néhány ujjacskámat. Ráadásul nem is fogy el. Anya mindig kéri, hogy kínáljam meg, de azért mindenre én se vagyok hajlandó. Neki sokkal nagyobb ökle van, nem értem miért, az enyémre vágyik.
Egyébként anya is kitalált egy tök jó játékot. A nozimat porszívózza, bár szerintem nem poros. Elég fura szokás, mindenesetre nekem tetszik. Anyának meg az tetszik, hogy nekem tetszik.

Kacarászás és alva evés

Újabb tudományra tettem szert. A forgón lévő állatkák annyira murisak, hogy kacagok rajtuk. Ezen meg anya kacag, így lánc kacagás zajlik. Ezen is kacagnom kell - hö-hö.

Anyának meg új szokása lett, újabban ha este érünk haza valahonnan, akkor megszoptat függetlenül attól, hogy alszom-e vagy sem. Nem is sejtettem, de álmomban is ugyanúgy lehet szopizni. Olyankor azt álmodom, hogy anya velem van, és szépen jóllakom. Aztán kiderül, hogy nem is álmodtam, hanem így volt. Legalább így éjjel nem kell enni kérnem.

Játékhegyek és ünnepek

Egyre több érdekes dolgot fedezek fel. Az ágyam fölött van egy forgó, az nagyon mókás. Szoktam beszélgetni az állatokkal titkos babanyelven. Anya azt hiszi, hogy érti, de nem érti, csak nem szeretném elkeseríteni. Már egyedül is tudok  játszani. a forgóval A fejemmel szoktam bekapcsolni. Anya azt hiszi véletlenül, pedig nem, csak nem merem elárulni neki. Éjjel néha olyan uncsi egyedül, ezért kapcsolom be a zenét. Így legalább anyáék is zenére alhatnak a szomszéd szobában.

Hintázni is szoktam- igazán nekem való, hogy ringatják a popsimat.

Bulizni is járok már- hiába 8 hetesen, már nem ülhetek folyton otthon. Voltam eljegyzési partin és házassági évfordulón is. Mindkettőn nagyon jól lehet pihenni. Igazából nincs annál jobb, mint mikor szórakoztatnak addig, míg el nem alszom. Majd szólok anyának és apának, hogy ezentúl csak így alszom el. Ha vendégek jönnek, akkor például csak kézben vagyok hajlandó elaludni. Nem is értem, hozzám jönnek, aztán engem simán  elpaterolnak a szobámba - ezt hogy gondolják? Ha buli van, ott a helyem, mert én már nagyfiú vagyok.

Mikor áll föl?

Képzeljétek, újra meglátogatott az a fura kislány, akiről azt mondják, hogy az unokatesóm. Szerintem valami képzésen vagy bátorságpróbán vehetett részt, mert már nem félt, amikor sírtam, és attól sem tartott, hogy megharapom (remélem nem árulták el neki, hogy még mindig nincs fogam).

Állt az ágyamnál és kérdezte, hogy mikor állok föl. Reménykedtem, hogy azt nem várja meg, mert attól tartok, még nem sikerülne fölállnom. Amúgy furcsa szórakozása van, mert amikor ettem, akkor meglocsolta vízzel a bodymat - azt mondta, az a fürdőruhám. Szólok anyának, hogy én továbbra sem szeretnék ruhában fürdeni, és ne hallgasson az unokámra vagy testvéremre vagy nem is tudom kicsoda az a kicsi lány.

Később játszótérre mentünk, ahol libikókázni hívott a lányka. Anya mondta, hogy még nem tudok.  Miért gondolja ezt, még sose próbáltam, és lehet, hogy tudok. Engem persze meg sem kérdeztek, hogy mennék-e libikókázni. Persze nem tudom, mi az, de ha talán elmondták volna, akkor megtudtam volna (hiszen okos nagyfiú vagyok már), és akkor eldönthettem volna, hogy szeretnék-e libikókázni vagy sem.