Sziasztok, még mindig nyaralok, bár ez nem nagy szám, mert nyár
van.Ősszel majd őszülni fogok, azt hiszem egyszerű ez a beszéd. A nagyok
persze ezt is túlbonyolítják. Beszélni én is tudok, azt mondom
teketeketeke,meg dalidalidali. Sokszor egymás után csak mondom és
mondom,mégsem értik. Bezzeg más babák mind értenek szóval biztosan
világosan beszélek, csak megint a nagyok értetlenkednek.
Mindegy
inkább a nyaralásról mesélek.Szóval itt a pancsi partján van egy nagy
utca ahol mindig sétálunk. A séta úgy néz ki, hogy valamelyik rabszolgám
tologat én meg mindenkinek integetek. Anya szerint Erzsébet királynő
sem csinálja jobban. Én nem tudom ki a fene az a királynő, de hogy
merészel úgy integetni mint én. Nekem jogaim vannak, nem lehet csak úgy
utánozni engem. Anya szerint olyan vagyok,mint egy kis király,aki csak
ül és dirigál. Mi az, hogy kis??? Én már nagy vagyok és az meg
természetes, hogy az van, amit én akarok. Azért jófej vagyok, hogy
elviszem anyát, mivel nagyon szereti, hogy mindenki megcsodál engem. Én
is szeretem, de nem hatódok meg tőle, ez a minimum. Séta közben barátot
is szereztem. Egy nagy fiút. Mindig meredten néz, és beszélgetek is
vele, eddig még nem válaszolt, de nem baj, mert anya és nagyi mellett
nincs egy csöndes percem sem. Csak egy furcsaság van rajta. Szerintem
nincs humora mert nem nevet a vicceimen,de azért a barátom, mert nem
visít, amikor a kezét kicsavarom. Mindig ott áll és vár.
Azt
mondja anya most vagyok a legcukibb koromban. Hogy jön ide a korom, és
hogy lehet a korom cuki? Cuki csak én lehetek, de én nem vagyok kormos.
Néha esetleg piszkos vagy saras. A sarazás a pancsi partján nagyon
vicces, egyből a kezemen marad és olyankor nagyon jó átölelni anyát vagy
megsimogatni más babákat. Nem értem, hogy ezt miért nem szeretik. Ja de
igen, mert nekik semmi sem jó...
